1. napom a garden farmon: a csapat vezetőjével Elvissel, aki egy afrikai srác és az Equadorba készülő 4 önkéntessel a farm-munkáról és az itt termesztett zöldségekről, gyümölcsökről kaptunk tájékoztatást, majd Elvis engem körülvezetett a hatalmas nagy ültetvényen. Rengeteg banán, karambola, citrom, mangó és még számomra ismeretlen számtalan növény van több hektáron. Van egy kis rész, ahol magokról szaporítunk pl. paprikát, paradicsomot és azokat kiültetjük. Van kaktuszültetvény is, melyet a gyümölcse miatt termesztenek. Organikus növénytermesztés folyik és a termés nagy részét a szigeti luxusszállóknak adják el. Van saját dzsúz-facsaró gép is, ezt is szívesen vásárolják az üzletek.
Megnéztem a kocákat és a malackákat, melyeket majd etetnem és gondoznom kell, s a birkákkal is megbarátkoztam. A csak kedvtelésből tartott csacsik nagyon tolakodóak, szívesen veszik az ember társaságát és kunyerálnak. A lovak gondozása nem az én dolgom lesz, van itt párt lány, aki csak velük foglalkozik. Minden gyümölcsöt megkóstoltam, sajnos, még a nevüket sem tudom, sem angolul, s főleg nem magyarul, hiszen nálunk ismeretlen növényeket is termesztenek.
Délután az Afrika-csoport tagjai Nelson Mandela napot tartottak, melyre meghívták a környékbeli lakosokat, volt uzsonna, foci, saját készítésű banán-jégkrém, ping-pong és minden más. Itt a szigeten látszólag inkább a behurcolt fekete rabszolgák leszármazottjai élnek, indiánt még nem is láttam...
Az akadémia egyik banánültetvénye: a völgyön át egészen le, a Karib-tengerig
Foci a Nelson Mandela napon a helybéliekkel közösen
Elvis lesz a csoport-vezetőm,amíg itt leszek. Ez nagyon jó hír,mert egy kedves fiú, akinek nem anyanyelve az angol ezért könnyen megértem őt. A csacsiknak nincs dolguk, csak legelésznek és barátkoznak. Az akadémián van egy kutya is, és két fekete-fehér macsek, már velük is megbarátkoztam.
