Ebédu után az Action Team négy tagjával együtt indulok négy napra Bequa-szigetére,s bár még mindig nincs készpénzem, de már több ígéretet is kaptam:
Krisztina helyi ICI-t, Gábor USA-dollárt és Stina vélhetően ICI-re szóló csekket fog adni, s emellett persze viszem a bankkártyám is, hátha működni fog.
A laptopom viszont itthon hagyom, mert még a szállásunk és kétséges, a lányok a strandon akarnak aludni, ami illegális, tehát óvatosnak kellene lennem..
. Szóval, most 4 napig nem írok blogot, viszont most feltöltöm a Ricmond Vale Academy által kidolgozott terv rövidített változatát St.Vincent sziget fenntartható fejlődésének tervéről, hogy legyen mit olvashgatni a hét végén. Nagyon örülnék, ha kommentelnétek!!!!
St. Vincent és Grenadin szigetek fenntartható fejlődésének terve 2021-ig
Fotó: google képek/ www.saintvincentbank.com
A GAIA-progra részeként elkészült a karibi St.Vincent sziget fenntartható fejlődése érdekében szükséges tennivalók feltérképezése. A programot 2012 tavaszán indítja helyben a Richmond Vale Academy, lásd: http://www.richmondvaleacademy.org/
St. Vincent sziget a karibi-térségben /Forrás: google.com /képek/
Helyzetfelmérés
1. Élelmiszer-biztonság és egészséges élelmiszer
A szigeten leginkább import élelmiszereket forgalmaznak, nagy többségében az USA-ból behozott termékeket, melyek előállítását az amerikai kormány támogatja. St. Vincent és Grenadine szigetek éves importja csak az USA-ból több, mint évi 6 millió USA dollár.
A helyi /St. Vincent szigeti/ lakósság fele él vidéke, a lakosság 25 százaléka alkalmazott.
Helyben kevés élelmiszert állítanak elő, a mezőgazdasági munkások elöregedtek, a fiatalok nem akarnak mezőgazdasági termeléssel foglalkozni.
Mivel az Europai Unióban csökkennek a banán-felvásárlási árak, azért St. Vincent jelentős részén kivágják a banánültetvényeket. A helyi termék nem tud konkurálni a Dél-amerikai banánnal, annak alacsonyabb ára miatt.
A helyi élelmiszer-árak folyamatosan növekednek. A vidéki lakosság száma folyamatosan csökken, a fiatalok a városokban költöznek.
A klíma-változás miatt a jövőben több száraz évszakra lehet számítani, ezért szükséges lesz a szigeten öntözőberendezéseket telepíteni. Jelenleg a művelt terület 7 százaléka öntözött. A csapadék száma folyamatosan csökken, az elmúlt 20 ében ez elérte a 25 százalékot. Ennek következtében pusztulnak a termények és a mezők.
Megfelelő táplálék biztosítása St. Vincenten 2021-ig:
Önellátásra kell átállni az alapvető élelmiszerekből, növelni kell az organikusan termelt növények számát.
Szárazságtűrő növényeket kell telepíteni.
Víztározókat, öntöző-berendezéseket kell építeni, a kis helyi folyókra mikro-vizierűműveket kell telepíteni.
Sok a monokultúrás növényteresztés: előnyben kell részesíteni a vegyes növénytermesztést, leginkább az időjárás szélsőségeitől jobban védett erdei kertekben.
A növénydugványokat, magokat helyben kell megtermelni.
Mintakerteket kell létrehozni képzett mezőgazdasági termelők bevonásával.
Javítani kell a komposzt-felhasználás arányát, visszaszorítani a műtrágya használatát.
A lakosság étkezési szokásain változtatni szükséges.
Földeket kell bérelni és fiatalok közösségének művelésre kiadni.
Be kell vezetni a bio-állattartást: erősíteni kell a nyulak, kecskék tartását.
Helyben kell kecske- és tehéntejet, valamint sajtot előállítani.
Csökkenteni kell az állati száraz-takarmány behozatalt.
Be kell vezetni a biotermékek, biozöldségek eladását a nyaralóhelyeken.
2. pont: Széndioxid-mentes energia előállítása
Jelenleg leginkább dízel generátorok működnek, melyekhez importálják az energiát. A szigetek össz energia-szükségletének 17 százalékát állítják elő vízi energiából. A Grenadine-szigeteken azonban csak dízel-energia előállítás van.
A villamosenergia ára ötszöröse az Amerikai Egyesült Államokban ismert árnak.
Az alkalmazott energia-takarékos izzókat Kuba ajándékozta St. Vincent szigetének.
A lakosság 20 %-ákan saját autója van.
A kormánynak meg kell vizsgálnia a vizierőművek és szélmalmok telepítésének lehetőségét. és a geotermikus energia felhaználásának lehetőségét. A bioüzemanyag- előállítás nem elfogaható megoldás: a mezőgazdasági területeken élelmiszereket kell termelni.
A hurrikánok sebezhetővé teszik St. Vincent sziget energia-ellátását.
Megfelelő energia biztosítása 2021-ig:
2021-ig át kell állni a szénmentes energia-felhasználására. A napenergia felhasználásával csökkenthető az elektormos energia ára. Növelhető az érdeklődés az energia-takarékosság és a zöld energia iránt. El kell érni, hogy a helyi Nap-energia rendszerek legyenek népszerűek. Ezek kevésbé vannak kitévé az esetleges hurrikánok miatti központi energia-rendszerek sérülésének veszélyének. A Nap-energia rendszerek megtérülésének idejét hét évre kell csökkenteni.
A GAIA- program fő feladata, hogy meggyőzze a helyi kormányt arról, hogy szervezze meg a Nap-energia hasznosítás finanszírozását. Az embereket meggyőzni arról, hogy hozzanak létre szélenergia haznosításra szövetkezéseket. Ezek finanszírozásához pl. szociális alapokat kell biztosítani. A kis helyi távolságok miatt érdemes elektromos autókra és kisbuszokra átállni.
3. Helyí katasztrófák:
Egy-két évente hurrikán söpör végig a kelet-karibi térségben /Legutóbb 2010-ben volt hurrikán, előtte 120 évig nem!!! Ez a hurrikán a második legnagyobb kárt okozta a térségben./ A hurrikánt heves esőzések kísérték,az édesvizi rendszerek nem működtek, elszennyeződött az ivóvíz./
A jövőben erősebb hurrikánok és trópusi viharok várhatók a megváltozott klíma miatt. Fel kell készülni a tengerpart ill. az óceánpart eddiginél nagyobb eróziójára - már több földterület elveszett a tengerben.
Számítani kell a tengerszint-emelkedésre és a viharos hullámokra: ezek főleg St. Vincent sziget városaiban okoznak majd kárt. /A sziget lakosainak 85 százaléka él a tengerszint felett kevesebb, mint öt méterrel./
Számítani kell a Dengue-láz megjelenésével a magasabb átlaghőmérséklet miatt.
4. Egyebek:
Egyszerű viztisztító eszközökkel kell ellátni a lakosságot, hogy a hurrákánokban sérült ivóvzírendszerek esetén el tudják látni magukat iható, egészséges vízzel.
Modellenzni kell olyan megfizethető lakásokat,házakat, amelyek jobban ellenállnak a hurrikán pusztításainak, s egyúttal energia-tararékosabbak a mostaniaknál. /E témában szakmai képzést kell biztosítani./
5. Az emberek mozgósítása:
A lakosságot mozgósítani kell a Dengue-lázat okozó szúnyoglárvák elpusztítására, meg kell tanítani, hogy ne engedjenek állóvizeket pangani, mert ott szaporodnak a lárvák.
El kell költöztetni a lakosságot azokról a helyekről, amelyek leginkább veszélyeztetettek a földcsuszamlások, a tengerpart eróziója és a tengerszint emelkedése miatt.
St. Vincent sziget tengerpartja.
Forrás: pocruises.com
