A globális klímaváltozás jelenségét senki nem vitatja – még ha a kiváltó okokban nem is ért egyet a tudományos közösség. Arról azonban kevés szó esik – még -, hogy a megváltozott időjárás, az egyre gyakoribb szélsőséges jelenségek milyen károkat okoznak a lakosságnak. Hiszen akár száz évvel ezelőtt is, egy hirtelen jött jégverés „csak” a terményt tette tönkre, ám ma autók és ingatlanok ezreiben okoz komoly kárt.
2007 szeptemberében az amerikai biztosítási cégek létrehozták a ClimateWise nevű szervezetet annak érdekében, hogy csökkentsék az éghajlatváltozással járó gazdasági kockázatokat. Ugyanebben az évben, a Swiss Re katasztrófa kockázati egységének vezetője azt mondta: „Úgy véljük, hogy a klímaváltozás egyértelműen egyre nagyobb veszélyt jelent a világgazdaság és a társadalmi jólét szempontjából”. 2008-ban az Ernst & Young a klímaváltozást nevezte meg első számú kockázatként a biztosítási ágazat számára. A londoni Lloyd’s 2009-es jelentésében arra figyelmeztetett, hogy az éghajlatváltozás hozzájárul az erőforrás-alapú konfliktusokhoz, a part menti városok infrastrukturális káraihoz, környezet által kiváltott migrációhoz és az energiaellátás miatt jelentkező feszültségek fokozódásához is.
-
1987 óta 14 időjárási eredetű esemény összesített kárértéke Európában 75 milliárd euró volt, miközben a klímakárok éves költsége a régióban 8 milliárd euróra duplázódott 20 év alatt.
Magyarországon a klímaváltással foglalkozó szakemberek szerint elsősorban a csapadékhiány okozhat gondot a jövőben. Úgy tűnik, a Kárpát-medencében valamivel erőteljesebb felmelegedés várható, mint globálisan. A Kárpát-medencében a gyakoribb aszályok ellenére nő az árvízveszély is. A nyári csapadék ritkább lesz ugyan, de annál kiadósabb. A felmelegedéssel együtt járó szélsőségek miatt nő a minden eddiginél hatalmasabb dunai és tiszai árvizek esélye is – derül ki az Agrárgazdálkodási Kutató Intézet 2010-es tanulmányából.
-
A témával foglalkozó tanulmány szerint az éghajlati változásoknak tudható be az 1980 óta tapasztalt természeti katasztrófák 64 százaléka, és a rendkívüli eseményekre visszavezethető gazdasági veszteségek 79%-a. Míg Európa középső és északi vidékein sokasodtak a súlyos pusztítással járó áradások, addig Dél-Európában gyakoribbá váltak a szárazsággal sújtó időszakok és a vízgazdálkodási zavarok. Az Alpok gleccserei 1850 és 1980 között tömegük egyharmadát veszítették el, a maradéknak azóta további 20-30%-a olvadt el. A hóval borított területek csökkentek, csakúgy, mint azon napoknak átlagos száma, ameddig a hó megmaradt. A hőmérséklet emelkedésének tudják be az agyvelőgyulladást okozó és a Lyme-kór kórokozójával fertőzött kullancsok elszaporodását.
Az Allianz globális biztosítási üzletében a biztosított veszteségek 35-40%-a a természeti katasztrófák eredménye, több mint háromnegyede ezeknek a károknak vihar és árvízkár.
Cikk forrása: 4szoba.hu
