Rengeteg húst és salátát készítettek és a kedvünkért még söröket is vettek - pedig ők szinte semmit sem isznak. Romon, Same, a menyük, a lányuk az unokájuk és még néhány családtag vett részt az esten. Zuhogó esőben, dörgés-villámlás között búcsúzott Zsuzsa az itteniektől. Itt valóban családtagként bántak mindannyiunktól, sokkal többet kaptunk tőlük vissza, mint amit mi fizettünk. A szállás mellé rengeteg ételt, italt és sok szeretetet, törődést adtak, a széltől is óvtak, mindenre odafigyeltek,nehogy bajunk essen... Mint Same elmondta, a dominikaiak nagyon megszeretik azokat, akikkel együtt élnek..
Jövő héten én is elindulok... nem tudom, lesz-e nekem is búcsúest,de már előre elszorul a szívem... Két és fél hónap itt, egy kis faluban... Sok jó barát, jó ismerős, igaz emberek... Zsuzsa nemsokára, talán jövő februárban visszatér ide, immár a nyugdíjas élete kezdetében és igyekszik itt gyökeret verni. A közeli turista-helyeken, mint Sosua, Cabrera vagy Rio San Juan rengeteg idős fehér férfi él a nyugdíjából - sokuknak itteni asszonya van, több tíz évvel fiatalabbak, mint ők. Több ismerőssel hosszasan beszélgettünk az itteni elhíresült szex-turizmusról -ez egy külön blog-téma lesz.. most nincs kedvem róla írni, annyira nyomasztó....
A hetek alatt Wilfredo testvére is biztos támaszunkká vált. Mindig őt nyaggattuk
technikai gondokkal: elem, telefonkártya, internet, laptop - millió kérdés amire mi sosem tudjuk a választ... Az új generációnak minden olyan egyszerű - nem volt olyan bajom, amire néhány perc alatt ne lett volna megoldás - én meg szégyenkezem azon, hogy milyen béna vagyok... De mit tehetek? Hiába van szemüvegem, a mini számokat nem látom a mobilomon, az elemtöltőm nem működik, a laptopom egere megőrült, a fényképezőm hol működött hol nem.... az egyik legnehezebb a hosszú út során ezeknek az eszközöknek a működtetése volt - az emberekkel semmi gondom :-)
Noel, a kislánya és az egyik helyi motokoncsós férfi Same és Romon vasboltjában
A jó ismerősök: Zsuzsa, Erika, Félix és Nelson a helyi parton: igazi ünnep volt, mikor néha összejöttünk, jót beszélgettünk, nevetgéltünk és a nagy meleg miatt megittunk egy-két nagy üveg sört - és Nelson érdekében egy -két nagy üveg helyi rumot :-)
Zsuzsa búcsúja egyik kedves ismerősétől
Míg itt
voltam, elkészült La Yagua jelképe, egy helyi fafaragómester hatalmas szobra is
