Polinio Vasquez Martinez
Tegnap volt Nelson nyolc nappal ezelőtt, 88 éves korában elhunyt rokonának Polinio Vazquez Martineznek búcsúztatója a kettővel mellettem lévő házban.
Ez az a bácsi, akit még meglátogathattunk Erikával,miközben a rokonai között haldoklott. Az is nagyon megrendítő volt, hiszen egy idegen család egy tagjának betegágyánál tehettük tiszteletünket, de a búcsúztató is nagyon megviselt.
Elképesztőnek tartom, hogy engem, az idegent, aki két hete tartózkodom a faluban, egyáltalán beengednek, sőt invitálnak egy ilyen szomorú eseményre. Nelsontól megtudtam, hogy míg a temetés a halálozás utáni napon megtörténik a falubeli temetőben, s ott nincs különösebb formalitás, sem a ruhákat illetően, sőt szertartás sincs, addig a halál utáni nyolcadik napon összegyűlnek a rokonok ott, ahol a bácsi meghalt, egy oltárt emelnek számára, s ott emlékeznek rá, beszélgetnek róla. A helyi szokást követve fehér és fekete ruhát vettem fel. Az oltár előtti első székre ültetett le Nelson, amely egy nagyon feltűnő hely volt, s ettől kicsit kényelmetlenül éreztem magam. Minden rokon, aki belépett az ajtón csodálkozva nézett rám, de szó nélkül vették tudomásul az idegen jelenlétét. Kb. fél órát üldögéltem ott s néztem a gyászoló embereket, majd visszamentünk Samiék házába, melynek kertjében reggel óta sürögtek-forogtak az asszonyok. Hatalmas méretű kondérokban,nyílt tűzön főzték a gyászoló seregnek az ebédet.
Kora reggel kezdték az ebéd előkészítését az asszonyok
Rizs, barna rizs, sertéshús és csirkehús volt a menü, ezekből mindenki ehetett, amennyit akart. Italt nem szolgáltak fel, legalábbis itt, ebben a kertbe nem.
A kerti nyílt tűzhelyen és ideiglenes tűzhelyeken főtt az ebéd
Sem üdítőt, sem szeszes-italt, sem kávét. Aki inni akart az ebédhez, az a mellettünk levő kisboltban megvette magának.
A nők dolgoznak, a férfiak intézkednek :-)
Békés hangulatban, szépen elbeszélgettek az emberek, majd néhány óra múlva mindenki távozott: többségük munkából jött s talán munkába ment.
A búcsúztatók egy csoportja
Néha arra gondolok, hogy nem vagyok normális, miért tolakszom be mások legszemélyesebb magánéletébe????
Nyugodj békében!
