Nyüglődésem látva Franklin barátom javasolta, menjek le a közeli településre, Chateaubelairba, mert ott van ingyenes wifi a Beach Front Restaurantba. Na, szegény el is csaltam a munkájából és Judittal /akit elkértem a tanárától/ lementünk az iskola dzsipjével. Nos, onnan sikerült végre intézkednem, bár végül mégiscsak Zoli és Dávid budapesti segítségére szorultam.
Egy biztos: hétfőn elrepülök St. Vincent szigetről Grenada szigetére, ott várok öt órát /és Judit javaslatára feloldva az itteni szesz-tilalmat megiszom egy igazi karib-koktélt/, majd tovább repülök Barbadosra. Ott is várok pár órát és már suhanok is Európa felé...
Előtte azonban vár rám a világ egyik legszebb térsége a Grenadinse-szigetek távolabbi tagjai - ezt a túrát is Judit segítéségével szerveződött / hát igen... ha valaki tud idegen nyelvet, annak könnyű/. Az ottani leendő vezetőm biztosította Juditot, hogy kijön elém a komphoz, elvisz egy olcsó szállásra, másnap egész nap együtt hajókázunk a szigetek között és segít visszakompozni St. Vincentre. Már csak azt kell megoldanom, hogy vasárnap este Kingstownba aludhassak egy helybélinél, mert az tizedébe kerül helyi pénzben, mint a szálloda USA-dollárba. Ebben a szakácsnőnk, Monique segít- szóval, igazán kézről-kézre adnak itt a helyi lakosok, akikkel egyébként nagyon -nagyon jó a kapcsolatom :-)
Erről jut eszembe, hogy egy ismerősöm azt tanácsolta, hogy hosszú utamon kerüljem el a magyarokat, mert tőlük semmi jóra nem számíthatok. Nos, itt van három magyar társam és csak a legjobbakat mondhatom róluk. Gábor ma odaadta nekem az összes készpénzét, 600 USA dollárt, mert enélkül el sem tudnék indulni a szigeti kalandozások és egyéb várható megpróbáltatások felé... Mindössze annyit mondott, majd add meg...
Gábor, aki tetőtöl talpig ki van színesre tetoválva, nagyon népszerű itt. Nem akarja, hogy leírjam a vezetéknevét, a Facebookon is álnéven szerepel: gróf Dezsőházy Eugénként kereshettek rá, s a fenti galambos képe van feltöltve :-)
A dán gyerekek búcsúestjén elkértem két kedvenc kissáctól a rájuk jellemző felszereléseket és az egész vacsorát sapkában, kendővel, rap-fiúként nyomultam
Szép Judit felvételei
Walton, Jutka, Elvis és Gilroy: ez a három "srác" tanított itt dobolni... hát... nem sok sikerrel, de azért Bob Marley-t bármikor "ledobolok" otthon is . /A képről igazoltan távol: Selly, a bandavezér :-)/
