Dwight, akit már a második napon elneveztem Mr. Perfect Man-nek :-)
Szerencsére gyakran jár Európába, mert Kelet-európai turistákat szervez a Grenadine-szigetekre, pl. Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából és Magyarorszáógról is - ezért vélhetően, még találkozunk...
Reggel "alapos" reggeli: rumos-tejes-kávé, uborkával, séta Union-szigeten, majd nekivágtunk...
Captain Harris két hete üzembe helyezett gyönyörű motorcsónakjával végig-jártuk a legszebb helyeket. A Grenadin-szigeteken majd 4o szigetet foglal magába, ebből mindössze hét lakott, a többi pedig a világ legszebbjeiként ismert és elismert gyönyörű, fehér homokos, pálmafás területe a Karib-tengerről ismert hihetetlenül szép kék vízzel.
A Grenadin-szigetek fehér homokja és hihetetlenül tiszta vize tökéletes ellentéte a St.Vincent szigetek vulkáni fekete homokjának és emiatt feketének látszó vizétől.
A Grenadin-szigeteken a pálma az uralkodó fafajta, míg St.Vincenten inkább az esőerdőkre jellemző sűrű vegetáció, sokféle növénytársulás jellemző.
Októberben, az esős évszakban jártam itt. S míg a St.Vincent szigeteken a vulkán és az esőerdő miatt naponta többször szakadt az eső, itt, a Grenadinokon egyszer sem... Most kihalt itt a táj, de novembertől márciusig a főszezonban annyi a yacht itt, hogy szinte feketéllik - azaz fehérlik- tőlük a tenger, s ilyenkor a partokat is ellepik az utasok. Én nagyon boldog vagyok, hogy ezt elkerülhettem és egy csónakkal és a kísérőimmel, a legnagyobb nyugalomban járhattam itt.
A part gyönyörű, a víz meleg, s a levegő hőmérséklete is kb. 38-40 Celsius fok - szerencsére fúj a szél, ezért nem érezni, milyen meleg van. Azért estére cékla volt a fejem a napfénytől...
Némely szigeten -amely talán a legszebb, és a turisták által leginkább látogatott - apró kis fabódékat építettek az Union-szigeteki helybéliek, akiket reggel kivisznek a szigetekre, ahol kis büfét üzemeltetnek, majd este visszatérnek Unionra, ahol egyébként 3700 állandó lakos él....
Az egyik kis bódéban Papi volt a "vállalkozó". Papi majd 80 éves volt, s mind mindenki, kedves, barátságos, aranyos. Jót beszélgettünk, söröztünk, kártyáztunk együtt...
Egy helyi kis söröző:
A parton egy-egy helyi család már készül a nemsokára induló turista-szezonra. Ennek a kislánynak a szülei barbegque- helyet készítettek el, addig a kutyus és a kislány a parton játszott:
Mivel vega lettem, ezért Dwight gondoskodott arról, hogy salátát és gyümölcsöket kapjak ebédre és persze korlátlanul sört és üdítő italokat.
Ez a túra elképesztó volt: három helyi kísérővel, reggel 10 órától este 6-ig, motorcsónakkal bejártunk rengeteg kis szigetet, többet annál, mint amiről eleinte beszéltünk... Az egész napos program, kíséret, teljes ellátás, idegenvezetés - gyalogoltunk a szigeteken, ha volt, megmásztuk a kisebb dombokat a panorámáért - kb.tízezer forintba került. Szerencsés embernek tartom magam azért, hogy ott lehettem és ezekkel az emberekkel..
Hihetetlen volt a profizmusuk, a lazaságuk, az odafigyelésük. Semmit nem sürgettek, soha nem akartak semmit rám kényszeríteni. Dwight így indított a reggel: Judit, ez a te napod, azt akarom, ma boldog legyél :-)
Mayreau, Grenadines Black Boy Bar.
Ez a kép az én kérésemre készült: hátam mögött a mai napi testőreim :-)
S persze szándékosan van sör a kezemben: annyira tiltott volt az elmúlt három hónapban az alkohol St. Vincent szigetén, hogy itt be kellett valamit pótolni....
Jutka a Grenadine-szigetek egyikén.
Hát ez az a hely, ahova szeretnék visszamenni, de nem turistának... Jó lenne egy évben fél évet élni Európában és fél évet itt, a Grenadin szigetek valamelyikén....
