Portré Simonról
Vasárnap... pihenés, láblógatás... Délután tűző napsütésben indultam neki egyedül a Chateaubelairba /Sato/ vezető útnak, hogy végre fényképeket készítsek. Mivel az én gépen nem működik, ezért Krisztina kölcsön-adta az övét, így optimistán vágtam neki a 45 perces gyalogútnak. Közben háromszor is be kellett menekülnöm közeli farm-házakba, amelyek az út menték állnak, olyan nagy zivatar volt. Végül bőrig ázva, de sikerült Fitz Hughes és Chateaubelair települések fotóznom. Visszafelé ismét gyönyörű napsütés, ezért egyenesen a tengerpartra mentem és egy jót fürödtem. Ott talákoztam össze Simonnal, aki lejött fürdeni a tengerhez. Simon az egyik helybéli, akivel rendszeresen kártyázom a kisbolt előtt. Nagyon udvarias, kedves farmer, ő sosem tolakodó, vagy bizalmaskodó, nem úgy, mint sok másik helybéli. Pedig Simon is megissza a maga rum-adagját, és mégis...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése