Az elegáns éttermekben európai szemmel nézve is minden rendben van, profik dolgoznak és nagyon jók az ételek. A kis helyi kifőzde hihetetlen állapotú volt: egy konténer tövében a földre levert oszlopok valamiféle levelekkel letakarva, rissz-rossz padok, asztalok, rendetlenség, sok szemét... Az ételeket a földön kialakított tűzhelyeken főzik, a földre letett deszkadarabon szeletelik a húst, a zöldséget - öt centire a kosztól. S mégis, ennek ellenére is, azt láttam, hogy minden tiszta, még akkor is, ha a főzéshez, az ételek tisztításához a vizet egy kissé gyanús kinézetű műanyag festékes vödörből merítik... Mivel a baptista konvenció tagjai lelkesen ajánlották hogy egyek ott, hiszen ők is ezt teszik, bátran belevágtam. Sült banán ettem csípős káposzta-salátával és olyan jó volt, hogy még egy adagot kértem. Leültem a kis bódéban egy deszkára és vagy egy órán át eszegettem, iszogattam és néztem az emberek életét. Itt a sátorban van a fél család, a gyerekek, rokonok jönnek mennek - s az élelmes vállalkozó nők pedig viszik az üzletet :-) Mindenki nagyon aranyos volt és szemmel láthatóan fontos volt nekik, hogy tetszik-e, ízlik-e nekem az étel.... Hát hogyne ízlene! Az itteni, sütésre alkalmas banán isteni jó, kicsit hasonlít az otthoni rósejbnire - ..... most látom, ezt a szót még sosem írtam le, és valószínűleg nem is helyesen írom..... szóval a vékonyra szeletelt sült krumpliról van szó...
Szombat délelőtt a szállás közeli kis piacon vásároltam - tényleg kicsi, a főút melletti lejtős részen, az útkanyarulatban szorul össze néhány nő, akik főleg mezőgazdasági termékeket árulnak. 100 haiti dollár kb. egy kilogramm batáta - ez leginkább a krumplira hasonlít- s most már meg kellene néznem, hogy hány forint vagy euró egy karibi dollár????? Azért nem tudom a váltását, mert István adott kölcsönbe költőpénzt, mert bankkártyával érkeztem és talán ha van egy bankautomata a városban, de nem tudom, hogy hol, és biztosan működik -e? A jobb éttermekben lehet bankkártyával fizetni, de eddig erre sem volt módom, mert minden esetben vendégül láttak engem leginkább a magyar békefenntartó és az itt dolgozó amerikaiak :-) Mivel csak salátát eszem és kevés alkoholt fogyasztok, ezért még nem érzem nagyon kellemetlennek, hogy ezt elfogadjam, de persze töröm a fejem, hogyan tudnám viszonozni???? Pénzzel biztos nem... de majd kitalálok valamit. Tegnap este a szállásunk kertjében lévő étteremben kultúr-est volt, nagyon sok Cap-Haitienben dolgozó itt volt: rendőrök, katonák, amerikai vállalkozók és még sorolhatnám. Készítettem egy videó-prezentációt Magyarországról - de végül is nem volt rá idő, hogy bemutassam. Késő estig tartó program volt, helyi haiti táncosok és dobosok jöttem. Természetesen ismét nem működött a fényképezőgépem.... Szóval semmi felvételem nincs, amit őszintén bánok. A táncban egyértelműen el lehetett különíteni az afrikai vonalat a helyi őslakos taínó indiánok kultúrájától. Volt "turistáknak" való vudu tánc is -de sajnos, nem tudtam, melyik volt az...
Őszintén remélem, még lesz alkalmam egyszer ezt videóra venni.... Nagy örömömre viszont dobolni tanulhattam a haiti dobon - nekem nagy élmény volt - a tanítómnak nem annyira....
Haiti focicsapat - fotó egy étterem falán Cap-Haitienben
Kedves ismerősökkel egy helyi étteremben
A rendőrség épülete Cap-Haitienben
Sok rendőrt látni, jól felszereltek, udvariasak,szemmel láthatóan értik és jól végzik a munkájukat - ez nagy fejlődés a korábbi évekkel szemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése