St. Vincent szigetén

St. Vincent szigetén
Gilroy, Jutka, Selly

3.13.2013

Erős vár a mi Istenünk!

Tíz napja nem írtam a blogomra semmit... Ez egyéni /negatív/ rekord.... Annyi minden történik velem,annyi élmény ér, annyira fáradt vagyok.... s annyira nehézkes az internet elérése, hogy meg sem próbáltam írni... Pedig volna miről....Igaz, már fényképezni sem fényképezek..... de ha nagyon rám tör a dokumentálás vágya, akkor előkapom a mobilom és kattintgatok vele...igaz, még sosem próbáltam letölteni a képeket a telefonomról... de előbb - utóbb ezzel is meg kell küzdenem...... Nehéz kérdésről írok.... nem számítok mindenki megértésére... A vallás és annak szerepe foglalkoztat itt napok óta. Különösen érdekes ez most,hogy Ferenc néven új /katolikus/ pápát választottak Rómában.... ahol most egy magyar bíboros is számításba jött. Itt, a karib-szigetvilág legvégén, a keleti karibi szigeteken a reformáció, vagyis az angolok vertek tábort leginkább. A református tanoknak különböző ágai terjedtek el, konkrétan református templom nincs. Gyakran hallom a reformista kis-egyházakban az éneklő embereket. Többnyire nők járnak itt is templomba /imaházak????/, ahogyan St. Vincent szigetén is... Szó szerint hátborzasztó, ahogyan énekelnek... Ahol lakom, nem túl közel, de a domb midkét odlalán van egy-egy imahely... Olyan hangosan énekelnek, hogy azt nyugodtan mondhatom agresszívnek is... Kb. átüvöltik az egész települést... Kivülről úgy hangzik mint egy valódi fenyegetés....Fekszem az ágyamon és borsódzik a hátam.... Szerencsére voltam istentiszteleten többször is fekete emberek között és részt vettem három temetésen is, ahol ugyan olyan hangosan énekelnek, beszédet mondanak, illetve táncolnak - dobolnak... Errefelé nem jellemző a csend... Mindenki kiabál, tapsol, énekel, dobol, üvölt... Üvölt a rádió és a TV. Mindegy, hogy hírek, sportközvetítés van, vagy egyházi műsor, vagy a helyi politikusok beszélnek a néphez, minden üvölt... Üvölt reggel 6-kor és éjfélkor... Üvöltenek a gyerekek és üvöltenek az anyák a gyerekekkel... Ezt nagyon nehéz elviselni... A templomban /imaházban/ is üvöltenek....És igen, hiszem, hogy nem csak arról van szó,a mit egy ismerős mondott, hogy itt mindenki nagyon hall, hiszen születése óta hallja az üvöltő zenét és ettől hallássérült lesz... hanem a b ánatukat, a fájdalmukat, a szegénységüket, a kilátástalan helyzetüket üvöltik ki magukból... főleg a nők.... s ettől hátborzongató az egész... A nőknek itt nem sok babér terem... Hamar terhesek lesznek, szülnek, a férfiak elhgyják őket... szülnek újra és újra... nem értem miért??? Van óvszer, tkp. ingyen adják az orvosi rendelőkben.... viszont nincs terhesség megszakítás.... errefelé ez szigorúan tilos... tehát egy nő akkor is megszüli a gyereket, ha azt sem tudja, ki az apa... mert igen...ez errefelé sokszor előfordul...Mire egy nő észreveszi, hogy gyermeket vár, már nem is tudja, hogy ki lehet az,akitől megfogant... Minden bajra egy megoldás van: imádkozni, nagyon, sokat, minél hangosabban... .Kérni minél többet Isten segítését: a szegénységre, a betegségre, a nem kívánt gyermekáldásra, ha meghal valaki, vagy ha születik valami.... Isten segít, ha elég sokat és elég híttel imádkozol............................... Rendben is van ez... csak az nincs rendben, amilyen nyomorultak és szegények errefelé az emberek többsége... Két hónap alatt a harmadik temetésre kellett volna mennem....Egy egy éves gyerek halt meg, az egyik barátom unokája. Nem voltam képes ezen részt venni... nem voltam képes azt végignézni, ahogy egy egész falu lakossága végig énekli-táncolja az utat a temetőbe: örüljünk, hogy neki már jó ,ő már nem szenved ...Kisírnám a szemem, ha ez az én családomat érintené..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése