Az akadémián a diákok takarítanak, mosogatnak és hetente kétszer, amikor a szakácsnő szabadnapos, főznek is. Így kerültem én is sorra a mosogatással. Takarítanom még nem kellett, sem a folyosót, sem a közös fürdőszobát, talán azért, mert mint farm-munkás minden nap legalább egyszer ellátom a disznókat - a többiek ez idő alatt raknak rendet.
Egyik nap - unva nagyon az itteni vízben főtt íztelen kajákat - kovászos uborkát készítettem, amely meglepően jól sikerült, azt leszámítva, hogy hatalmas, kisebb tök méretű uborkákat szedünk és az bizony nagyon magos, puha... Az európai népek ettek az uborkából, a többiek kikerülték, viszont így több jutott nekem :-)))
Viszont az összes, 14 üveg sárkány-gyümölcs lekvárom elfogyott, ami nem nagy csoda, mert a sok egyhangú étel miatt mindent szívesen felfalnak itt, ami új... Vasárnaponként a lányok sütnek palacsintát és hát azért egy jó kis lekváros palacsinta.... Még nekem is megdobogtatta a szívem.
Ha lesz megint sok banánunk, ami esetleg már kicsit kezd megindulni, akkor fogok főzni banánlekvárt - határoztam el. Most valamiért kevés a gyümölcs, de azért egy-két féle mindig van. Kaptam többektől swet-applet, /édes-alma???/, ha jól emlékszem, kicsi, barna, jelentéktelen gyümölcs, de nagyon jó. A közeli farm-munkásoktól is kapunk egy-egy szem mangót, most ettem pomelót, mert Krisztina hozott a farm-látogatásról, volt karambola, banán, dragon-fruit, lime - szóval, nem is értem, mit keveslek....
Lesz majd ananászunk is! Arra fenem a fogam...
Hétfőn szokásos malacozás, sajnos Juditka malacka lába beteg, amióta az anyamalac megtiporta, szemmel láthatóan fájdalmai vannak, három lábon sántikál, nem is evett ma reggel,csak feküdt a sárban .-(((
Ma összesen másfél órát dolgoztam - mi mást, mint gyomlálást :-(, aztán a felhőszakadás miatt beszorultam a szobámba, viszont másfél órát tudta skype-n beszélgetni a családommal :-) Ricsi holnap reggel indul az USA-ba, egy tanévre, középiskolába, szegénynek még el kellett viselnie az utolsó anyai intelmeket... Bár, tulajdonképpen közelebb lesz hozzám,ha itt lesz... Szóval, majd tovább nevelem őt, innen, csak egy ugrásra az észak-nyugati kicsike-kis /mindössze hatvan lakossal bíró/ településen.
Vasárnap este még rendbe szedtem egy fordítást -na nem vagyok ilyen profi,hanem a google fordítóprogramja - és most mellékelem a Richond Vale Academy és a GAIA program közös tervét St. Vincent fenntartható fejlődésének elősegítéséről. Ha márciusig megtanulok jól angolul, lehet, hogy részt veszek ebben a programban, s mivel az elméletet ismerem elég alaposan, inkább annak gyakorlati megvalósulása érdekelne...
Előtte azonban néhány kép:
St. Vincent fővárosa, Kingstown egyik kávézója. A polcon Obama amerikai elnök és Bob Marley képe. Itt, a karibi térségben ők mindketten példaképek. Bob Marley azért jobban szeretik :-)
.
Cassava kenyér készítése. Az Equador-team múlt héten végigjárta a sziget szegényebb településeit, adományt gyűjtöttek, interjúkat készítettek, ismerkedtek, stb. Egy ilyen akciójuk volt a kenyér készítése. /Fotó: Hajdu Krisztina/Ezt a régészeti leletet az egyik helyi lakos ásta ki a kertében, s mivel ez meglehetősen ritka errefelé, ezért egy ilyen emlék értéke eléri a 100.000 USA dollárt is. /Hajdu Krisztina felvétele/
Nem, most mégse lesz fenntartható fejlődési szakszöveg, ezt a finomságot későbbre tartogatom :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése